2012. 03. 03.   Disznóvágás

A Miskolczi Pincék Asztaltársasága  túlélés-oktatási jelleggel disznóvágást szervezett. Bort már mindneki tud készíteni, most a disznóvágás mesterfogásait tanultuk, ősszel pedig savanyúság-készítő hétvégét tervezünk.

A rendezvény több szempontból is tanulságos volt.

Megállapítottuk, hogy a disznóvágás leginkább embert próbáló részletei a gyülekező pálinka, a disznó megfogásához bátorságot adó fogópálinka,  a leszúráshoz bátorságot adó szúrópálinka, majd vérfogó pálinka, végül utánfutóra-rakó pálinka elfogyasztása,  ezt követően aztán a helyszínen a perzselő pálinka, a fehérre kaparó pálinka, a hasfelmetsző pálinka, ...   stb. elfogyasztása.

Ehhez képest a forralt bor fogyasztása gyakorlatilag elvonókúra volt.

A rendezvény során azt is megállapítottuk, hogy nagyon sok disznót kellene még levágni ahhoz, hogy kis hazánkban minden téren rend legyen.

Ahogy múlt az idő, a disznó egyre kisebb darabokban volt, itt-ott zsírban sült, kondérban főtt, bélbe töltődött, végül a pince mélyén megterített asztalokon orjaleves,  hurka, kolbász és egyéb ízletesebbnél ízletesebb étkek alakjában gyomrunk mélyére került.